A segítség mindig jól jön, főleg a nehéz időkben. Ma valóban elmondhatjuk, hogy nehéz időket élünk:  a COVID járvány utóhatásai, energiakrízis, illetve a szomszédos országban háború dúló háború minket is érint.  

A Hans Lindner Alapítvány mindig igyekezett segítséget nyújtani azoknak, akik egyedül nem boldogulnak a rájuk zúduló gondokkal. Az ukrajnai háború kitörése óta segítséget nyújtott a háborútól szenvedőknek, legyenek azok menekültek, vagy a háborútól szenvedő országban maradottak. Talán nem túlzó, ha azt állapítjuk meg, hogy a szomszédságunkban dúló háború az Ukrajnában otthon maradottakat sújtja legjobban, ezért az alapítvány prioritásként kezelte az utóbbi időben ezek helyzetét.  December 19-én, 20-án és 21-én 4 szállítmány, mintegy 10 tonnányi segélyszállítmányt juttattak el Kárpátaljára: tartós alapélelmiszereket, ruhanemüket, ágyneműket, takarókat, meleg ruhákat, kisbaba- és gyermekholmikat, édességeket, lekvárt és szörpöket, mézet, áramfejlesztő generátort, edényeket, bográcsot, okostelefonokat, digitális tabletteket, külső akkumulátorokat, nagy teljesítményű elektromos húsdarálót. Nagy segítségükre volt ebben a” Szent Márton Karitász Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány” (Zsábej Edit és Fehér Ferenc, Fudella Attila és Engli Antal) és a munkácsi Szent István Katolikus Liceum (Kristofori Olga), akik azonosították a rászoruló személyeket, közösségeket, menekültek ideiglenes otthonait, segítettek a határon való át- és kiszállításban. Az áramfejlesztő generátort a szolyvai gyermekotthonba juttatták el, ahol a gyermekek újjongással, örömmel és hatalmas mosollyal fogadták azt, majd segítettek lepakolni az adományt, és nagyon szerényen fogadták a kapott adományokat.

Tudni kell, hogy, ukrajnai városokban, falvakban a nap túlnyomó részében és éjszaka sincs áram,a gyertya lángja világítja be a sötét szobákat, lakásokat, nincs áram, víz és távhőszolgáltatás, az emberek, intézmények alkalmi megoldásokkal igyekeznek ezeket orvosolni (a főzés például szabadban, nyilt tűzön zajlik), a hűtőszekrény értelmét pedig már nem is látják. Amúgy pedig hangtalanul, panaszkodás nélkül viselik a sorsukat.

A Hans Lindner Alapítvány nem távolodik el a most felkeresett közösségektől, visszatér jövőre és segít a kereszt hordozásában.